Szövegek, amikből tanulsz is valamit

Koronázások, csaták, forradalmak és fordulópontok. Gépelj végig a magyar történelem nagy pillanatain.

Szent István, az első magyar király a hagyomány szerint 1000 karácsonyán, egyes források szerint 1001 első napján kapta meg a koronát Esztergomban. A koronázással a Magyar Királyság bekerült a keresztény Európa országai közé.

• Szent István koronázása
• Az Aranybulla
• A mohácsi csata
• Nándorfehérvár és a déli harangszó
• Mátyás király
• 1848. március 15.
• A kiegyezés
• A páneurópai piknik

Puszta, barlangok, tavak és a magyar tenger. Ismerd meg hazánk legszebb természeti kincseit.

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, területe nagyjából 600 négyzetkilométer. Hossza körülbelül 77 kilométer, szélessége viszont helyenként csak néhány kilométer.

• A Balaton
• A Hortobágyi Nemzeti Park
• A Tihanyi-félsziget
• Az Aggteleki-karszt barlangjai
• A Kiskunsági Nemzeti Park
• A Tisza-tó
• A hévízi tó
• A Fertő-tó

Az Aranycsapattól a vízilabdán át az olimpiai bajnokokig: a magyar sport legendás története.

1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott Londonban, a Wembley Stadionban 6:3-ra legyőzte Angliát.

• Az Aranycsapat Wembleyben
• Puskás Ferenc
• A magyar vízilabda
• Hosszú Katinka Rióban
• Egerszegi Krisztina
• A Hungaroring
• Polgár Judit
• Hajós Alfréd

Nobel-díjasok, űrhajósok és kutatók, akik magyarként írták be nevüket a tudomány történetébe.

Szent-Györgyi Albert magyar biokémikus 1937-ben kapta meg az orvosi és élettani Nobel-díjat a C-vitamin felfedezéséért és a biológiai égés kutatásáért. A kutatásait Szegeden végezte, és a vitamint a paprikából vonta ki nagy mennyiségben.

• Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin
• Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós
• Charles Simonyi
• Kármán Tódor
• Bay Zoltán és a Hold radarvisszhangja
• Neumann János
• Karikó Katalin
• Krausz Ferenc és az attoszekundum

Gyakorlati, bizonyítékokon alapuló tudnivalók a mozgásról, az alvásról, a napvédelemről és az elsősegélyről.

Semmelweis Ignác magyar orvos 1847-ben a bécsi Általános Kórházban észrevette, hogy a gyermekágyi láz sokkal gyakoribb ott, ahol a szülészek előtte boncolást is végeztek. Arra jutott, hogy a kórokozókat az orvosok keze viszi át.

• Semmelweis Ignác és a kézmosás
• Mennyi mozgás elég?
• Az alvás szerepe
• Védekezés a napsugárzás ellen
• A tízezer lépés eredete
• A segélyhívó számok
• Az újraélesztés alapjai
• A helyes fogápolás

Kamatos kamat, infláció, betétbiztosítás és a forint története. A pénzügyi alapok, amelyeket mindenkinek ismernie kell.

A forintot 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon, amikor a pengő a történelem legnagyobb hiperinflációja miatt elértéktelenedett.

• A forint bevezetése
• A kamatos kamat
• A 72-es szabály
• Mi az infláció?
• A betétbiztosítás
• A THM jelentése
• A pénzügyi tartalék
• A Magyar Nemzeti Bank

Túzok, szürkemarha, tiszavirág és a Duna: a Kárpát-medence élővilága és tájai.

A túzok Európa legnehezebb repülő madara. A hím példányok tömege elérheti a 15 kilogrammot, a tojók viszont jóval kisebbek.

• A túzok
• A magyar szürkemarha
• A mangalica
• A magyar pásztorkutyák
• A fehér gólya
• A tiszavirág
• A Kékes, az ország teteje
• A Duna

Gulyás, paprika, tokaji aszú és dobostorta. Honnan erednek a legismertebb magyar ételek és italok?

A gulyásleves a magyar konyha egyik legismertebb étele. Eredetileg a gulyások, vagyis a marhapásztorok főztek bográcsban a pusztán, ahol kevés hozzávalóból tartalmas ételt kellett készíteni.

• A gulyásleves
• A magyar paprika
• A tokaji aszú
• A dobostorta
• A szegedi szalámi
• A halászlé
• A kürtőskalács
• A hungarikumok

A Rubik-kockától a golyóstollig és a holográfiáig: magyar elmék találmányai, amelyeket az egész világ használ.

Rubik Ernő magyar építész és tanár 1974-ben találta fel a bűvös kockát, amelyet eredetileg a tanítványainak készített, hogy a térbeli gondolkodást szemléltesse. A játék először Magyarországon került forgalomba, majd 1980 után Rubik-kocka néven az egész világon elterjedt.

• A Rubik-kocka
• Bíró László és a golyóstoll
• Jedlik Ányos
• A Telefonhírmondó
• Kandó Kálmán
• Szilárd Leó
• Gábor Dénes és a hologram
• Kemény János és a BASIC

Budapest hídjai, Eger vára, Pécs és Szeged: magyar városok története és nevezetes épületeik.

Budapest 1873-ban jött létre három város, Buda, Óbuda és Pest egyesítésével. Az új főváros a Magyar Királyság politikai, gazdasági és kulturális központja lett.

• Budapest egyesítése
• A Széchenyi Lánchíd
• Az Országház
• A Millenniumi Földalatti
• Debrecen és a Nagytemplom
• Pécs, a kultúra fővárosa
• Szeged és az 1879-es árvíz
• Az egri vár ostroma

Liszt, Bartók, Kodály és Erkel: a magyar zene nagyjai, hangszerei és fesztiváljai.

Liszt Ferenc 1811-ben született Doborjánban, a mai Raidingban, amely akkor Magyarországhoz tartozott. A 19.

• Liszt Ferenc
• Bartók Béla népdalgyűjtése
• A Kodály-módszer
• Erkel Ferenc és a Himnusz
• A Magyar Állami Operaház
• A cimbalom
• A Sziget Fesztivál
• Solti György

Petőfi, Arany, Jókai és a magyar nyelv sajátosságai. Gépelj végig az irodalmunk nagy neveit.

A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik, és nagyjából tizenhárom millióan beszélik. Az ábécé 44 betűből áll, ide tartoznak a kettős és hármas betűk is, például a cs, a gy és a dzs.

• A magyar ábécé
• A nyelvújítás
• Petőfi Sándor
• Arany János és a Toldi
• Jókai Mór
• A Pál utcai fiúk
• Kertész Imre
• Szabó Magda

Szabadság, munkaidő, próbaidő és időgazdálkodás: amit a munkahelyi hétköznapokról tudni érdemes.

A magyar Munka törvénykönyve szerint a munkavállalót évente alapszabadság illeti meg, amelynek mértéke 20 munkanap. Az alapszabadság mellett pótszabadság is jár például a gyermekek után, a fiatal munkavállalóknak, a fogyatékossággal élőknek, illetve az életkor alapján is.

• A munkavállalók szabadsága
• A munkaidő
• A próbaidő
• A felmondási idő
• A Pomodoro-technika
• Az Eisenhower-mátrix
• A megszakítások ára
• A munkaközi szünet

Hogyan alakulnak ki a szokások, mennyit felejtünk, és miért számít az alvás? Kutatások a tanulás hátteréről.

Phillippa Lally londoni kutató 96 önkéntest kért meg, hogy válasszanak egy új, egészséges viselkedést, és 84 napon át naponta ismételjék. Mindenkinek össze kellett kapcsolnia ezt valamivel, amit amúgy is minden nap megtesz.

• Mennyi idő alatt alakul ki egy szokás?
• Az Ebbinghaus-féle felejtési görbe
• A Zeigarnik-hatás
• A varázslatos hetes szám
• A Stroop-hatás
• Pavlov kutyái
• Csíkszentmihályi Mihály és a flow
• Az alvás és a begyakorolt mozdulatok

Magyar startupok, billentyűzetek, mikroprocesszorok és az e-mail története: a technika, amely körülvesz.

A Prezi egy budapesti startup, amelyet 2009-ben alapítottak Árvai Péter, Halácsy Péter és Somlai-Fischer Ádám. A bemutatókészítő szoftver nem diákat használ, hanem egy végtelen vászonra rendezi az információt, és a nagyítással, valamint a mozgatással vezeti végig a közönséget.

• A Prezi
• A Graphisoft és az ArchiCAD
• A Bluetooth neve
• A QWERTY billentyűzet
• A Dvorak-billentyűzet
• Az Intel 4004
• Moore törvénye
• Az első e-mail

Az első programozótól a Gitig és a JavaScriptig: a szoftverfejlesztés híres pillanatai.

Ada Lovelace angol matematikus Lord Byron költő lánya volt, és 1843-ban lefordította Charles Babbage Analitikai Gép nevű tervéről szóló cikket. A fordításhoz saját jegyzeteket fűzött, amelyek hosszabbak voltak az eredeti szövegnél.

• Ada Lovelace
• Az első bogár
• A hello world program
• A Git
• A JavaScript születése
• A Python nyelv
• Az UTF-8 kódolás
• Margaret Hamilton és az Apollo