Jegyzet, szemináriumi dolgozat és szakdolgozat a billentyűk nézése nélkül

Jegyzetelés laptopon: mit mond a kutatás

Egy híres, 2014-es vizsgálatban a laptopon jegyzetelő diákok rosszabbul válaszoltak a fogalmi kérdésekre, mint azok, akik kézzel írtak. A szerzők ezt azzal magyarázták, hogy laptopon az emberek hajlamosabbak szó szerint leírni az előadást, ahelyett hogy a saját szavaikkal dolgoznák fel.

További kutatások árnyalták a képet. Amikor 2021-ben a Tufts Egyetem kutatócsoportja több mint 140 diákkal megismételte a kísérletet, a laptoppal készült jegyzetekben ismét több szó és több szó szerinti rész volt, de a tesztben a csoportok nem különböztek jelentősen. Egy 2019-es megismétlés is csak kicsi és kétértelmű különbségeket talált, a szerzők szerint egyelőre korai győztest hirdetni.

Egy 2024-es metaanalízis, amely 24, egyetemistákkal végzett vizsgálatot foglalt össze, azt mutatta, hogy laptopon a diákok sokkal többet írnak le, a kézzel írt jegyzetek viszont valamivel jobb eredményekkel függtek össze, főleg ha a teszt előtt át lehetett nézni őket. A szerzők által összehasonlított négy régebbi metaanalízis közül kettő azonban nem talált jelentős különbséget.

Egyértelmű győztes tehát nincs. Több szerző azt javasolja, hogy szó szerinti másolás helyett a saját szavaiddal írj, és térj vissza a jegyzeteidhez. A 2024-es metaanalízis szerzői szerint éppen a jegyzetekből való ismétlés hozza a legnagyobb hasznot.

A jegyzetben több szó nem jelent több tudást. Az dönt, mit csinálsz vele utána.

Ha laptopon jegyzetelsz

Sok diák mégis laptopon jegyzetel. Egy 2024-es áttekintés szerint külföldi felmérésekben az egyetemisták negyede-fele ezt részesíti előnyben. Ha te is közéjük tartozol, érdemes úgy gépelned, hogy a billentyűzet ne vegye el a figyelmedet.

Előadáson és magyarázat közben az előadóra, a táblára és a diákra kell nézned. A finn Aalto Egyetem kutatói mérték, hová néznek az emberek gépelés közben. Akik maguktól tanultak meg gépelni, az idő 41%-ában néztek a billentyűzetre, a tízujjal gépelők nagyjából az ötödében. Minden lenézés egy pillanat, amikor nem látod, mi történik elöl.

A jegyzet mindig válogatás. A fent idézett metaanalízisben szereplő vizsgálatok szerint az egyetemisták az előadás gondolatainak nagyjából 30%-át jegyzik le. A cél tehát nem az, hogy mindent leírj, hanem hogy a lényeget. Ha nem kell betűket keresned, több figyelmed marad a válogatásra és a saját megfogalmazásra.

Néhány gyakorlati szabály:

• a saját szavaiddal írj, ne szó szerint másold, ami elhangzik,
• az ábrákat és a diagramokat rajzold papírra, három vizsgálatban a laptopon jegyzetelők egyáltalán nem rögzítették őket,
• vizsga előtt térj vissza a jegyzetekhez, éppen az ismétlés hozza a legnagyobb hasznot,
• kapcsold ki az értesítéseket, és csak a jegyzetdokumentum maradjon nyitva.

A szemed az előadón, a gondolataid a saját szavaiddal, az ujjaid a helyükön.

Szemináriumi dolgozat, szakdolgozat és diplomamunka számokban

Középiskolában beadandókat, házi dolgozatokat írsz, egyetemen szemináriumi dolgozatot, majd szakdolgozatot vagy diplomamunkát. A pontos terjedelmi követelményeket mindig az egyetem vagy a kar határozza meg, ezért itt nem adunk általános előírást.

A kopogás csak egy része a munkának. Az olvasás és a gondolkodás sokkal több időt visz el, és saját szöveget lassabban írsz: egy 1999-es vizsgálatban az emberek másoláskor átlagosan 33 szót gépeltek percenként, saját szövegnél 19-et. Ráadásul minden átírt fejezetet újra le kell írnod.

A 26-ról 52 szóra gyorsulás, amellyel lejjebb számolunk, jelentős ugrás. Az Aalto Egyetem nagy vizsgálatában azok, akik elvégeztek egy gépírás tanfolyamot, átlagosan csak nagyjából 5 szóval gépeltek gyorsabban. Egy kisebb javulás is összeadódik azonban: 72 000 karakternél a 30-ról 40 szóra gyorsulás nagyjából két óra gépelést spórol.

Szemléltetésül megmutatjuk, mennyi idő alatt gépelhető le egy kész szöveg 26 szó/percnél, vagyis annak a határán, ahol ugyanabban a vizsgálatban a leglassabb tizedik rész gépelt, illetve az átlagos 52 szó/percnél. Egy szó öt karakternek, egy oldal 1800 karakternek számít:

• 10 oldalas szemináriumi dolgozat, 18 000 karakter: nagyjából 2 óra 20 perc szemben 1 óra 10 perccel,
• 40 oldalas szakdolgozat, 72 000 karakter: nagyjából 9 óra 15 perc szemben 4 óra 35 perccel,
• 70 oldalas diplomamunka, 126 000 karakter: nagyjából 16 óra szemben 8 órával.

A szakdolgozatot nem írják meg helyetted a gyors ujjak. A megspórolt időt viszont a tartalomra fordíthatod.

Az érvre gondolj, ne a betűkre

Saját szöveg írásakor a fejed sok mindent csinál egyszerre: kitalálja, mit akarsz mondani, összerakja a mondatot, szavakat keres és figyeli a helyesírást. Ha a billentyűket is keresnie kell, még egy feladatot adsz neki.

Egy 2008-as vizsgálatban a kutatók 34 egyetemistát hasonlítottak össze alacsony és magas gépelési készséggel. A lassabb gépelőknek a kopogás több mentális kapacitást vitt el, és a szövegeik gyengébbek voltak. A vizsgálat kicsi volt, és nem tanfolyamot tesztelt, ezért nem következik belőle, hogy a tanfolyam automatikusan javítja a szöveget. Egy norvég vizsgálat körülbelül tizenkét éves tanulókkal ilyen összefüggést, egy apróságot leszámítva, nem talált.

Tízujjas gépeléskor minden betűnek megvan a saját ujja. Az Aalto Egyetem kutatói észrevették, hogy a gyors gépelők minden betűt mindig ugyanazzal az ujjukkal ütnek le, és szerintük ez csökkenti annak szükségét, hogy a billentyűkre nézzenek és eldöntsék, melyik ujjal melyik billentyűt üssék. Ezt a tanfolyamban az első leckétől tanulod.

A magyar billentyűzeten ez különösen fontos. Az ö, ü és ó a számsorban van, az ő és ú a felső sor jobb szélén, az é, á és ű az alapsor jobb szélén, az í pedig az alsó sor bal szélén. Aki ezeket keresi, könnyen elveszti a mondat fonalát. Az Ujjrendben egy egész modul szól az ékezetes betűkről.

Amikor az ujjaid tudják, hová menjenek, a fejed az érvvel foglalkozhat.

Érettségi és vizsgák számítógépen

Az érettségi vizsgák egy része számítógépen zajlik. Az informatika érettségi gyakorlati része például gépen készül, ott pedig a feladatok megoldása közben folyamatosan gépelsz, szerkesztesz és másolsz. Az érettségi követelményeit és az aktuális szabályokat mindig az Oktatási Hivatal oldalán érdemes ellenőrizni.

A tízujjas gépírás az érettségin pontot nem ad, a tananyag dönt. Rövid válaszoknál és gyakorlati feladatoknál viszont jól jön, ha nem kell az ő, ű és ú billentyűit keresned, és a szemed a feladaton maradhat.

Egyetemen a vizsga formája tárgyonként más: lehet írásbeli, szóbeli vagy vegyes, és a tárgy követelményei között találod meg. A szemináriumi dolgozatokat és a szakdolgozatokat sok helyen elektronikusan adják le, ezért ott is számít, milyen gyorsan és pontosan gépelsz.

Az érettségin a tananyag dönt. A billentyűzet ne tartson fel közben.

Diákmunka és az első állás

Tanulás mellett dolgozhatsz diákmunkában, például iskolaszövetkezeten keresztül. A pontos feltételeket (például az életkort és a nappali tagozatos jogviszonyt) a szövetkezetnél és a munkáltatónál érdemes megkérdezni.

Egyes diákmunkák szinte teljesen a gépelésről szólnak: ügyfélválaszok chaten és e-mailben, adatrögzítés, felvételek legépelése, adminisztráció vagy közösségimédia-kezelés. Ilyen munkánál a sebesség és a pontosság azonnal látszik, a megválaszolt üzenetek számában és abban is, hányat kell utána valakinek kijavítania.

Az első irodai munkában ez folytatódik. A Microsoft 2023-ban irodai alkalmazásai adataiból megállapította, hogy az átlagos munkavállaló az idő 57%-át kommunikációval tölti bennük: megbeszéléseken, e-mailekben és chaten. Ez nem mind gépelés, de az e-maileket és üzeneteket valakinek meg kell írnia.

Az Ujjrend háromperces záróvizsgája után tanúsítványt kapsz a sebességgel, a pontossággal és a hibaaránnyal. Kinyomtathatod PDF-ben, elküldheted ellenőrizhető hivatkozásként, vagy hozzáadhatod a LinkedIn-profilodhoz. Nem állami okirat, de egy ellenőrizhető szám többet mond, mint az önéletrajzban a „jól kezelem a számítógépet” mondat.

Diákmunkában már nem tanulod a gépelést. Ott már szükséged van rá.

Amikor egész délután gépelsz

Egy szemináriumi dolgozat vagy a szakdolgozat leadása előtt könnyű egész délutánra a gép elé ragadni. Laptopon a képernyő össze van építve a billentyűzettel, ezért az alacsonyabban van, mint amit az ergonómiai ajánlások javasolnak.

Magyarországon az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szabályozza a képernyő előtti munkavégzést. A rendelet a munkáltatókra vonatkozik, de hosszú otthoni gépelésnél is kiolvasható belőle egy egyszerű tanács: külön billentyűzet, a laptop magasabban, például állványon, és rendszeres szünetek. A rendelet szerint a folyamatos képernyő előtti munkát óránként legalább tízperces szünetnek kell megszakítania.

Nem ígérjük, hogy a tízujjas gépelés megoldja a nyak- vagy hátfájást. Olyan vizsgálatot, amely ezt közvetlenül összehasonlította volna, nem találtunk. Ha viszont nem a billentyűket nézed, nem kell miattuk lehajtanod a fejedet, és a szemed a szövegen marad.

Az amerikai munkavédelmi hatóság, az OSHA számítógépes munkához a következő elveket javasolja:

• a fej egyenesen, előre néz és a törzzsel egy vonalban van,
• a váll laza, a könyök a test mellett van és nagyjából 90–120 fokban hajlik,
• a csukló és az alkar egyenes, nagyjából párhuzamos a padlóval,
• a talp teljes felületén a földön vagy lábtartón van,
• a képernyő felső széle szemmagasságban vagy kicsit alatta van.

A fejezetek közötti szünet nem lustaság. A munkahelyekre vonatkozó rendelet is számol vele.

Hogyan férjen bele az iskola mellett

A tanfolyam 30 leckéből áll hat modulban: alapsor, felső és alsó sor, ékezetes betűk, nagybetűk és írásjelek, számok és jelek a számbillentyűzetet is beleértve. Egy lecke 5–8 percig tart, összesen két és fél–négy óra. Napi egy leckével nagyjából egy hónap alatt végzel.

Egy 1978-as klasszikus vizsgálatban a billentyűzeten gépelni azok tanultak a leghatékonyabban, akik naponta egy órát gyakoroltak, és legkevésbé hatékonyan azok, akiknek naponta két kétórás blokkjuk volt. A vizsgálat hosszabb alkalmakat hasonlított össze, mint a mi leckéink. A rövid napi leckék a mi ajánlásunk, amely ebből az elvből indul ki.

Számíts rá, hogy először lassulni fogsz. Egy izraeli vizsgálatban a tanulási zavar nélküli egyetemisták közvetlenül tizennégy tízujjas gépírás lecke után alacsonyabb sebességgel gépeltek, mint a tanfolyam előtt. Három hónappal a tanfolyam után viszont gyorsabbak voltak, mint az elején, és a pontosságukat végig 95% fölött tartották. Ezért ne a beadás előtti héten kezdd, és ne a vizsgaidőszakban, inkább a szünetben vagy a félév elején.

A tanfolyam után a napi edzés folytatódik 5, 10, 15 vagy 20 percben a gyenge billentyűkből, az ismétlésből és több témakör szövegeiből. A szakterületed fogalmait saját szövegként gyakorolhatod. Minden gyakorlat után látod a tiszta leütéseket és a szavakat percenként, a pontosságot, a hibaarányt és azokat a billentyűket, amelyek lassítanak.

Kezdd egy nyugodt héten. A sebesség jön, amikor az ujjak megtanulják az utat.